A cica utálja a párom - Én vagy ő?
Meglepő ajánlatot olvashattunk az egyik fórumon: egy ifjú hölgy szeretné továbbadni cicáját, mert négylábú kedvence és újdonsült barátja kimondhatatlanul utálják egymást. A lány pedig a szerelmet választja. Vajon tényleg feloldhatatlan az ellentét a régi és az új szeretett lény között?
Meglepően sok állatnak keresnek új gazdát vagy kerülnek menhelyre cicák-kutyák, mert régi tulajdonosuk életkörülményei megváltoztak. Az egyik gyakori ok, hogy egy új férj, barát, barátnő vagy feleség nem állhatja a régi kedves háziállatot. Meg kell jegyeznünk, gyakran a cicák kezdik az ellenségeskedést.
A macskák és gazdájuk között rendszerint intim és bensőséges kapcsolat alakul ki az évek során. Ismerik egymás rezdüléseit, hangulatváltozásait, és pontosan tudják, mikor, mire van a másiknak szüksége. Cicánk egyetlen nyávogásából tudjuk, hogy éhes-e, vagy csak játszani szeretne-e. Éppen így kedvesen doromboló kedvencünk is tökéletesen tisztában van azzal, jó vagy rossz kedvünk van-e, ráfigyelünk-e teljes szívünkből vagy éppen más köt le bennünket.
Azt pedig minden cica nagyon-nagyon rossz néven veszi, ha gazdája szeretete egyszercsak nem kizárólag ráirányul. Az okos és intelligens állatok pontosan felismerik azt is, ki tehet arról, hogy ők kevesebb babusgatást kapnak, nem mindig ugrik a gazda enni adni, mikor követelik a finomságokat, sőt, még az ágyon, a kanapén sem foglalhatják el kedvenc helyüket, mert ott egy betolakodó ül.
A macska a saját módszereivel válaszol. Éppen úgy, ahogy Marci cica igyekszik más macskákkal szemben megvédeni területét (lásd: Marci naplója VIII.), úgy minden macska beveti saját eszközeit. Ha a betolakodó barát, barátnő valamilyen olyan ruhadarabjára bukkan, amelyik árasztja a konkurencia illatát, arra azonnal rápisil. Így eshet meg a beszámolókban olvasható elképesztő esetek sora: az alsóneműre, a cipőbe, a nyakkendőre, a retikülbe való vizelés. És persze kedvencünk igyekszik felhívni a figyelmet saját magára. Ha nem megy hízelkedéssel, akkor akár az ürülék szerte hagyásával, a bútor értelmetlen kaparásával veszi fel a küzdelmet a számára kellemetlen idegennel szemben.
Ez pedig valóban kétségbeejtő helyzetet teremthet. Egy bontakozó és romantikus szerelem hajnalán a kedves cipőjét mosogatni, miközben az az undortól eltorzult arccal kérdezgeti, mi a jó egy macskában... Nos, ez valóban odavezethet, hogy ha feloldhatatlan az ellentét, akkor a cicán akarunk túladni, a szerelmet választva.
A kalandokat persze nem lehet megtervezni. A szerelem nem rendelésre és gondos tervezgetés alapján alakul, hanem néha hirtelen csap le ránk. De sose feledjük, hogy mi már egy élőlényért felelősek vagyunk, egy rendkívül érzékeny és öntudatos cicáért. Aki macskabarát, legjobb, ha igyekszik magának olyan társat választani, aki szintén szereti a cicusokat. Ezt a kedvencünk is megérzi. Ha ügyelünk arra, hogy az első látogatások alkalmával szerelmünk a cicának is kedveskedjen, törődést mutasson irányába, éreztesse, hogy tiszteli és szereti őt, akkor biztos, hogy macskánk is nagyobb megértéssel fogadja az új jövevényt. Szeressen szívünk hölgye illetve ura legalább annyira, hogy elfogadja: a mi szeretetünknek már van egy négylábú élvezője!
E sorok írója maga is nagyon büszke arra, hogy férje a „megtérők” egyike. Szerelmünk hajnalán csak elfogadta, hogy én három cicával élek együtt, de az évek során annyira megszerette őket, hogy most már beszerzett egy „saját” cicát is, amelyik kizárólag az ő lábánál alszik. Az egyik szeretet elvezette a másikhoz.