Macskaszótárt mindenki csak magának készíthet. A cicák ugyanis sokféle hangot használnak, de négylábú kedvencünk gyakran saját hangskálát alakít ki, hogy a gazdával kommunikálhasson. Fórumunkon több büszke macskatulajdonos ad hírt arról, hogy cicája miféle speciális hangeffektusokkal próbálja magát megértetni. A brekegéstől a vékony hangú cincogásig sokféle tónust említenek. Dr. Michael Fox angol viselkedéskutató a visszatérő és jellemző hangadás 16 különböző válfaját különböztette meg, amit különböző csoportokba sorolt be. A tudós szerint a cicák közlik, ha jól érzik magukat, ha kellemetlen érzéseik vannak, ha fenyegetően lépnek fel, ha dühösek, ha félnek, ha valamit akarnak – éhesek, szomjasak, vagy ki akarnak menni – és speciális hangeffektusokkal rendelkeznek a társalgáshoz is. Ez utóbbit Fox úgy értelmezi, hogy a cica egyszerűen „mesélni” akar nekünk, közlésvágya van, és ehhez használja a hangeffektusokat. (lásd az erről megjelent angol nyelvű kiadványt: dr. Michael W. Fox: Understanding Your Cat St. Martin kiadó - USA, 1992)
Persze egy macska a napi kommunikációhoz nem csak a hangját használja. A farok tartása, a szőrzet borzolása, a bajusz remegtetése, az arckifejezés, a testtartás, a fülek billegtetése mind-mind hozzátartozik a hangadáshoz, és együtt jelentik, amit a cica ki akar fejezni.
Akadnak olyan cicahangok, amelyeket azonnal megértünk és vannak olyanok, amelyeket csak az együttélés során kezdünk kapizsgálni.
A dorombolás: ez a legbiztosabb jele annak, hogy a cica jól érzi magát. Elégedett a világgal és a gazdájával. Egy újszülött macska első hangja, amit kiad, az a dorombolás. Ha tehát cicánk elkezdi rezegtetni hangszálait, biztosak lehetünk benne, minden rendben van, olyan jól érzi magát „mint anyja ölében”. Egyes kutatók szerint a dorombolásnak is többféle tónusa van, máshogy mormog egy anyacica a gyerekeinek – rendszerint mélyebben – és máshogy, ha egyszerűen jól érzi magát, ilyenkor magasabb a rezgés tónusa. Megfigyelték, hogy bizonyos esetekben a macska stressz hatására is dorombolni kezd. Ha például állatorvoshoz viszik, akkor a meglepően hangzó dorombolás a cica önnyugtató eszköze és kiszolgáltatottságának kifejezése. A legtöbb anyamacska szülés közben is mély hangon dorombol. Ez a sajátos jelenség, és az, hogy néha a beteg macska is látszólag elégedetten mormog, néhány állat kutatót arra enged következtetni, hogy a dorombolás egyben az öngyógyítás eszköze a cicáknál.
A társalgási hang: Egy elégedett, rövid, határozott „miau” vezeti be a mesélőkedvet. Ezt követően több, hosszan elnyújtott miákolás következik. Akadnak cicák, akik szívesen beszélgetnek, más macskák inkább hallgatagok. Ez függ az egyedtől és a fajtától is. A sziámi cicák kimondottan beszédesek, szívesen elmesélik hajnalban az álmosságtól bódult gazdának éjszakai kalandjaikat. A perzsa macskák ezzel szemben maguknak valók, csendesek, viszont ha ők megszólalnak, arra annál inkább oda kell figyelni.
Fújás, esetleg köpködés kíséretében: a macska mérges. Ha egy macska fúj, teljesen egyértelmű, hogy nem vágyik a társaságra, aki megzavarta, jobb, ha eltűnik. Ha még köpköd is ehhez, akkor nagyon feldühítették. Ne tévesszük össze a fújást a félelem jeleivel, vagy a védelem kommunikációjával. Egy fújó macska kimondottan felháborodását jelzi a semmivel össze nem téveszthető, lehelő hanggal, és ezt hamarosan követi a támadás: karmolás, harapás is.
Turbékolás: a macskák gyakran adnak ki a gerlékre jellemző turbékoló hangot. Ilyenkor jól érzik magukat, a kurrogó hang azonban a figyelem jele is: cicánk turbékol a kölykeinek, játék közben is kurrog: izgatott, de boldog.
Dadogó nyafogás: a jelenséget nehéz leírni, pedig minden gazda ismeri. Mikor macskánk valami elérhetetlent lát meg, például az ablakból egy madarat vagy egy bogarat a lámpán, jellegzetes arckifejezés közben összecsattogtatja a fogait, közben vékony hangon morog. Ez az elérhetetlen zsákmány fenyegetése, izgatott állapotot tükröz és persze elégedetlenséget, hogy nem éri el a cica kiszemelt áldozatát: olyasmit jelent, hogy „csak egyszer kapjalak el” vagy „jössz te még az én utcámba”.
Lihegés: a macska nem érzi jól magát és izgatott. Gyakran autóban, állatorvosnál, idegen állat – kutya, macska – társaságában nyitott szájjal, alkalmasint kilógó nyelvvel liheg. A cica ilyenkor hisztériásan néz ki és az is. Ideges egy adott helyzettől és testileg is rosszul érzi magát, olyan, mintha nehezen venne levegőt. Ha cicánk így liheg, igyekezzünk az adott szituációból minél előbb szabadulni, mert a macska nincs jól, elsősorban lelkileg, aminek aztán lehetnek testi tünetei is.
Mély nyávogás: rendszerint valami sürgős a cicának. Vagy azonnal a dolgát kell végezni, igyekszik a toalettjére, de az is lehet, hogy azért nyávog mély hangon, mert izgatott, valamit mutatni akar nekünk. Talán egy egeret talált és gondosan az ajtó elé helyezte, vagy csak egy kandúr ijesztett rá a kertben és most bejött ezt azonnal elpanaszolni.
Köszöntő nyávogás: egy rövid, elégedett, nem túl magas, nem túl mély miaú azt jelenti, cicánk akceptálta, hogy vele vagyunk. Rendszerint így köszön, ha ő hazatért, vagy ha a gazda belép az ajtón, ilyenkor fejét, testét a lábunkhoz is dörgöli. Ha alvás közben megsimogatjuk, rendszerint ezzel a hanggal válaszol.
Folyamatos, hangos nyivákolás: a cica közölni akar valamit a gazdával. Mindenképpen figyeljünk fel az ilyen folyamatos miaúra, mert egészen biztos, hogy valami fontos mondandója akadt macskánknak. Jelentheti azt, hogy éhes, de az is előfordul, hogy bebocsátást kér az ajtó előtt ülve – a macskák különben sem szeretik az ajtókat, amelyek a szabadságukat korlátozzák –, de lehetséges, hogy bezártuk véletlenül a szekrénybe, és onnan sürget, engedjük ki.