A cica kiválasztása

Amint elhatároztuk, hogy macskát szeretnénk, már csak azt kell eldöntenünk, hogy egészen pontosan milyen macskát is képzelünk el magunk mellé. Fajtisztát vagy keveréket válasszunk? Hosszú- vagy rövidszőrűt? Hímet vagy nőstényt? Esetleg azon is gondolkozzunk el, hogy egyszerre rögtön több cicát válasszunk magunk mellé, hogy megduplázzuk, sőt, megtriplázzuk a velük járó örömöt és bebiztosítsuk azt, sosem fogjuk magunkat egyedül érezni. Végső soron mindegy, mit válaszolunk a fenti kérdésekre, hiszen csak egy dolog biztos: rögtön beleszeretünk majd a kis jövevénybe.

 

Itt van néhány hasznos ötlet, mely segíthet abban, hogy kiválassza az Ön számára legmegfelelőbb cicust:

Fajtatiszta vagy keverék?

40 és 80 közé tehető a macskafajták száma, ezen belül pedig közel 500 különböző változat lelhető fel. A változatok között a jellegzetességek sokfélék lehetnek, nagymértékben eltérhetnek még fajtán belül is. Gondoljunk csak a mindig is népszerű sziámi, burmai vagy perzsa cicákra, a Manx-ra, melynek nincs farka, vagy a szőrtelen szfinx-re. Eltérő külső jegyeiken kívül minden fajta egyedi temperamentummal és személyiséggel rendelkezik. A sziámi macskák például leginkább emberszerető, extrovertált személyiségükről ismertek, míg a hosszúszőrű perzsák sokkal higgadtabbak.

 

Sok olyan könyv vásárolható könyvesboltokban, mely a macskafajták jellegzetességeiről ír. Macskaválasztás előtt végigolvashatjukod mindegyik fajta sajátosságát, jellemvonását. Arra is lehetőség adatik, hogy az összes macskát élőben is megtekintsük egy-egy macskakiállításon vagy örökbefogadási program során. Ilyen helyzetben pedig könnyebben eldönthető, hogy melyik a számodra legmegfelelőbb cicafajta.

 

A legtöbb macskatulajdonos nem fajtiszta cicát választ. Sokan megtalálják a keverék cicákban azokat a jellemvonásokat, melyeket keresnek, ráadásul a keverék macskák nagyon sokféle színűek és szőrtípusúak lehetnek, mely tovább segíthetnek a választásban.

 

A hosszúszőrű cicák vonzóak lehetnek számunkra, ám akárcsak a hosszú hajú emberek haja, az ő szőrük is rengeteg gondoskodásra szorul. Ahhoz, hogy szőrük ne legyen gubancos és szép legyen folyamatos fésülésre, ápolásra van szükségük, A legtöbb cica szereti ha fésülik, a gondoskodást folyamatos dorombolással hálálják meg.

 

Sajnos hátrányai is vannak annak, ha hosszúszőrű cicát tartunk. Nem biztos, hogy minden nap van időnk megfésülni a cica szőrét, illetve ha már gubancos a szőre, akkor állatorvoshoz kell vinnünk, hogy az szakszerűen eltávolítsa a szőrcsomókat - az is előfordulhat, hogy az állatorvosnak ehhez a művelethez el kell altatnia a macskát. Mindezekkel együtt jár az is, hogy a macska mindenhol apró szőrszálakat hagy maga után a lakásban: a bútorokon és a ruhákon egyaránt.

 

A hím macskák általában nagyobbak, mint a nőstények. A nem ivartalanított fiúcicák gyakran elkóborolnak, világot látnak a ház környékén, vagy összeverekednek a környékbeli macskákkal, melyek során megsérülnek. Az is gyakori, hogy vizeletüket szétspriccelik területükön vagy jelzésképpen más macskák számára temetetlenül hagyják ürüléküket. Ez számukra teljesen természetes magatartás, azonban a gazdi számára nagy kellemetlenségeket okozhat!

 

Az ivartalanítatlan nőstényekkel a legfőbb probléma az ivarzáskor van, melyre rendszeres időközönként kerül sor - ekkor a cica könnyedén várandóssá válhat, ugyanis míg tüzelnek, a szomszéd hímek nagyon vonzónak találják őket.

 

Ha nem szeretnénk tenyészteni vagy szaporítani cicánkat a legjobb, ha ivartalanítjuk őt, s ezzel gátat szabunk kicsapongó, csavargó viselkedésének és így visszafoghatjuk az otthoni macskapopuláció növekedését is. Ivartalanítás után természetesen attól nem kell tartanunk, hogy macskák személyisége vagy viselkedése megváltozik: apró változásokon kívül semmilyen változást nem fogunk észlelni.

 

Az az általános tapasztalat, hogyha kiscicát fogadunk örökbe a már meglévő felnőtt cicánk mellé a legjobb, ha tőle ellenkező nemű kiscicát választunk, mert így akkor jobban elfogadja a kis jövevényt.

 

Sok macskatulajdonos nem tudja igazán eldönteni, hogy melyik a jobb: ha több cicájuk van, vagy ha csak egy. Ez a döntés leginkább az egyedülálló macskától függ. Néhány macska nagyon szeret más macskákkal együtt élni, míg más cicák jobban szeretnek egyedül lenni, vagy kettesben a gazdájukkal. Ha már van egy felnőtt macskánk akkor valószínűleg könnyebben el tudjuk dönteni, hogy mi neki a legjobb, vagy hogy hogyan jönne ki egy másik macskával.

 

Ha a nap nagy részében távol vagyunk otthonunktól, akkor előfordulhat, hogy szeretnénk cicánkat folyamatosan társaságban tartani, jobbnak látjuk, hogy egy vagy két másik macskával együtt legyen. Azok a kiscicák, akik más cicával együtt nőttek fel, nagy valószínűséggel felnőtt korukban is sokkal jobban kijönnek egymással, mint társaik.

 

Az, hogy hány macskát tudunk tartani nagyban függ házunk, lakásunk méretétől is. Akárcsak az embereknek, a cicáknak is szükségük van személyes térre, nem szeretik, ha túlzsúfolt az életterük. Általános szabály, hogy legalább annyi szobánk legyen, ahány cicánk van, így mindegyiknek lehet „saját” szobája, ahová visszavonulhat vagy elbújhat, ha magányra vágyik. Jobb, ha minden cicának van külön cicavécéje is (illetve legyen egy tartalék is otthon), hiszen némelyik macska nem szereti másokkal megosztani az almát.

 

Sok lehetőség áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy macskát találjunk magunknak. Ha már egyszer eldöntöttük, hogy cicát szeretnénk, akkor a legegyszerűbb, ha az ismerősöknek és a rokonoknak is elmondjuk mindezt, hiszen előfordulhat, hogy közülük valakinek sok cicája van és szívesen örökbeadja nekünk az egyiket, vagy pedig éppen most születtek kiscicák nála, és azok közül választhatunk. Esetleg ismerhetnek olyan valakit, aki szívesen elajándékozna nekünk egyet cicái közül. Ezen felül keresgélhetünk újság- vagy internetes hirdetések között, vagy könnyedén vásárolhatunk magunknak cicát kiállításokon és örökbefogadó napokon a menhelyeken. Itt gyakran nagyon sok olyan cicával is találkozhatunk egyszerre, akik nagyon vágynak már egy szerető otthonra.

 

Ha eldöntöttük, hogy fajtiszta cicát szeretnénk, akkor ajánlott egy elismert és megbízható tenyésztőtől vásárolni a cicát. Ezeket a tenyésztőket legkönnyebben az ismerőseink, az állatorvos vagy más macskabarátok tudják nekünk ajánlani, sőt, macskamagazinokban vagy újsághirdetésekben is fellelhetünk ilyen tenyésztőket. A különböző tenyésztői klubok és macskakiállítások egyaránt segítségünkre lehetnek abban, hogy kiscicához jussunk.

 

Először is mondjuk meg a tulajdonosnak, hogy szeretnénk látni a kiscicát a mamájával együtt. Ezzel megbizonyosodhatunk arról, hogy a cicamama egészséges, jó kondícióban van és megfelelő-e a temperamentuma, azt is megfigyelhetjük, hogy a kiscica biztosan nem lesz a kelleténél előbb elválasztva a mamájától, illetve, hogy nem ismeretlen helyről került az örökbeadóhoz.

 

A legjobb az, hogyha a kiscica 8 hetes koráig várunk, mielőtt elválasztjuk őt a mamájától.