Egy kismacska érkezése az otthonunkba nagyon nagy öröm. Hiszen új családtag érkezett, bájos és kedves, elegáns és játékos. Persze még sok mindent nem tud, de ragyogó szemeivel mindenre rácsodálkozik és végtelen jóindulattal fogad be mindent és mindenkit új világába. Már ha nem tekinti zsákmánynak.
 
A hat hetes Marci cica roppant elégedett. Gazdája, amikor felébredt, azonnal megetette, meg is simogatta, játszott is vele a fürdőköpenye zsinórjával – tehát Marci boldogan elhatározza, aludni fog egy nagyot. Kényelmesen elhelyezi kesztyű nagyságú, puha kis testét egy párnán, amikor... Amikor felfedezi, hogy ott az ellenség. Igen, az ellenség ott a szoba közepén, provokatív pózban, kissé zizegve lebegteti sajátos tagjait. Marci tehát azonnal dönt. Itt a küzdelem ideje, az alvás várhat. Apró fejét ugrásra készített első mancsaira nyomja, fenekét kissé égnek emeli, riszálja, majd a megfelelő pillanatban hopp, lesből ugrik a leejtett papír zsebkendőre. Aminek esélye sincs a támadás ellen, cafatokban hullik szét a tűhegyes cicafogak és karmocskák között.
 
Marci gazdája és annak gyerekei, sőt a máskor reggel morcos házastárs is önfeledten kacag. Aznap az egész család mosolyogva megy iskolába, munkába, és mindenki alig várja, hogy mihamarabb hazatérjen, hogy találkozhasson Marcival. Hiszen Marcit nem lehet nem szeretni. Egy kölyökmacska minden kíváncsiságával – és ez bizony nem kevés – csodálkozik rá mindarra, amit új otthona nyújt neki, és megpróbálja birtokba venni mindazt, amit engednek neki. Számára a szőnyeg rojtja egy menekülő egér farkincája, a papírkosár bunker, a cserepes fikusz pedig a dzsungel, ahol ő a nagy vadász! Imád lesből támadni és megpróbálja a magát gazdának képzelő betolakodó ellenséget halálra ijeszteni. Aki bizonyára kővé dermed a rémülettől, ha meglátja a néhány centis, oldalazva felé ugrándozó, szőrét égnek borzoló rettenetes ellenfelet. Meneküljünk, hadd kergessen meg minket a sikerélményre vágyó apró ragadozó.
 
Persze az együttélés elején akadnak nem kívánt tócsák, miszlikbe tépett zoknik, éjszakai macskazenék – de ki tudna haragudni húszdekányi doromboló kedvességre? Ha tisztában vagyunk azzal, hogy cicánk játék közben tanul, akkor sok-sok boldog órát tölthetünk vele együtt. Bár számtalan, igazán remek játék áll a kismacska rendelkezésére a szagosított, eredeti szőrű egértől a csilingelő rugós labdáig, gazdának és macskának mindenképpen a legjobb szórakozás a közös játék. Ha sokat foglalkozunk vele, kiscicának hamarosan megtanul majd bújócskázni, fogócskázni és felveszi a család életritmusát. Ha már kis pocakját nem érzi örökké üresnek, hajlandó tudomásul venni, hogy éjszaka a gazdákat nem illik zaklatni. Viszont végtelen öröm számára, ha munka után megjön az új barát, a gazdi, aki nem csak ételét és tejecskéjét biztosítja számára, de azt a csodáló szeretetet is, ami minden macskának kijár.