Egy ágyban kedvenceinkkel - A macskákkal együtt aludni áldozatokkal jár – de megéri
Délutáni szúnyokálás, ölünkben doromboló kandúrunkkal. Egy ebédutáni alvás a díványon, a lábunkra borított takarón elégedetten szuszogó cicánkkal. A reggeli lebegés ébrenlét és álom között - hízelgő macskánkkal. Ahogy éber létünk része nyávogó kedvencünk, úgy az alvási időt is megosztjuk vele – holott ő ilyenkor néha egerészésről álmodik.
Tisztázzuk: a macska éjszakai ragadozó. Még akkor is az, ha házikedvenccé léptettük elő mi emberek. Még akkor is, ha legjobb szándéka szerint megpróbál alkalmazkodni az ő kedvencéhez, a gazdához.
Egyetlen szerencsénk nekünk, macskatulajdonosoknak: a cicák általában más állatokhoz képest igen sokat szundikálnak. Garfield persze napi 25 órát, de egy átlagos kistigris is 14-16 órát elpihen, és ha idősödni kezd, ez az igen szép alvásigény még egy-két órával növekszik is. És mivel éjszakai vadászatra vannak genetikailag kódolva, bizony a macskák estefelé válnak alkalmasint „hiperaktívvá”. A szakirodalom ezt a – különösen fiatal cicáknál mutatkozó – jelenséget „éjjeli örjöngésnek” is nevezi. Ilyenkor kedvencünk terepfutást végez a bútorokon és a függönyön, összegyűri a szőnyegeket, hirtelen kanyarokkal kirúgja maga alól a lábtörtlőt, és általában, éppen mikor a gazda legédesebb álmát alussza, ő remekül szórakozik a fitness óra beindulásával.
De szerencsére ki is fárad a testedzésben, és ilyenkor megkezdi aktuális szundikálását. Először csak félálomban kuporog. Ilyenkor még nem lazul el teljesen, nem ernyed el minden izma, füleit a zajra hegyezi, és kéjjel érzékeli a simogatást. Macskának és gazdájának is ezek a legkellemesebb pillanatok. A cica ébrenlét és álom között hevesen dorombol: élvezi gazdája közelségét, testmelegét, a puha ágynemű, paplan ölelő melegét, a teljes biztonságot. A gazda pedig a közelében egyenletesen pihegő meleg testtől, a kellemes mormolástól selymes szőrrel játszadozó ujjakkal merül mély és kellemes álomba. Aztán a macska is elalszik, közismert pózában, összegömbölyödve, vagy éppen a gazda testéhez símultan elnyúlva. Ilyenkor már nem dorombol, a zajok sem zavarják, mélyen és lazán alszik kedvencünk. Néha olyan mélyen, hogy látványosan álmodik is: öntudatlanul nyaffant egyet, lábát mozgatja, bajszát billegteti, orrát fintorítja. Állukat kifordítják vagy mancsukat a szemük elé téve alszanak.
Polcz Alaine Macskakönyvében leírja, nem szeretett igazán a cicáival aludni. Ilyenkor nem tudott kényelmesen álmodni, mert mindig félt, talán ráfekszik egyik kedvencére, vagy megrugja valamelyik cirmost. Férje, az ismert jeles író, Mészöly Miklós annál szívesebben aludt doromboló társaival. Csodálkozó feleségének bevallotta, ő bizony nincs tekintettel alvótársaira. Néha akkorát ránt a takaróján, ahogy fordul, hogy a macska egy métert is arréb röpül. Máskor ráteszi a lábát a cicára vagy éppen a kezét csapja a békésen alvó macska hátsójára. És láss csodát: a kistigrisek ilyenkor maguk is testhelyzetet változtattak, újra elhelyezkedtek és aludtak békésen mindannyian tovább. Senki sem sértődött meg a véletlen és apró atrocitás miatt.
Ezek valóban a béke órái. Cica és gazda együtt szuszog, a legkülönbözőbb módon jelezve összetartozásukat. Egy idős kandúr például szabályosan elhelyezkedett asszonya karjaiban, mint egy odabujó kisgyerek, és ebben a pózban aludtak el édesdeden. Egy koromfekete cicahölgy pedig a fél éjszaka a paplan alatt szundikált, lábmelegítőként szolgálva fázós gazdájának. Egy csíkos macskaifjú pedig az oldalán alvó gazda ívelt gerincéhez nyomta saját csigolyáit, hogy mindketten érezzék egymás közelségét álmukban is.
Csakhogy a macska nem alszik egyfolytában nyolc-kilenc órát. 90-120 perc szundikálás után jobb esetben kicsit sétál, tesz egy kört a lakásban, vizet iszik, eszik pár falatot, ha talál, mosakszik egyet és egy kis szerencsével visszalszik a gazda mellett. De ha például nem talál a tálkájában semmit, akkor bizony éjszaka is neki áll követelni valami finomságot. Vagy szerény, de kitartó nyávogással, vagy hangos kurrogással, sőt, akad olyan is, amelyik szirénához hasonló visítással követelei a táplálékot. Rutinos gazdák kiraknak éjszakára egy adag száraz eledelt vagy egy aluzacskós adag ételt kedvencüknek, hogy az éjszakai etetést megússzák.
De előfordul, hogy a cica csak unatkozik éppen az éjszaka közepén. Úgy dönt, itt lenne az ideje egy kis játéknak, simogatásnak, és ezért ébresztgeti gazdáját. Ha az embernek elég jó alvókája van, akkor képes visszaaludni a csalódott cicanyávogás mellett, ami abba is marad előbb-utóbb, ha a gazda láthatóan nem reagál rá.
Jaj annak a gazdának, aki ilyenkor elkezd foglalkozni a két alvás között unatkozó cicával. Még fel sem ocsúdott, és kedvence máris képes rendszert csinálni az éjszakai szórakoztatásból. Ami aztán karikás szemű és kialvatlan gazdákat eredményez, akik már nem is találják olyan vonzónak a cicával való összebújást.
Pedig az alvó macska mágikus energiákat sugároz. Japánban sokan azért zarándokolnak el Nikko városába, hogy láthassák az alvó macskát. Ez a szobor alig 15 centiméternyi, parányi figura egy ajtó díszeként. De olyan mélységes ártatlanságot, békét és energiát sugároz, hogy mindenki hosszan csodálja az apró alakot. Örüljünk, ha nekünk egy élő, igazi macskacsoda szolgáltatja alvásunkhoz a békét és elégedettséget.